| Montreal | |||
 | |||
| a város látképe | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Kanada | ||
| Tartomány | Québec (tartomány) | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1642 | ||
| Polgármester | Gérald Tremblay | ||
| Irányítószám | H | ||
| Körzethívószám | 514 és 438 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 620 693 fő (2006) | ||
| Népsűrűség | 4439 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 6 - 233 m | ||
| Terület | 1677[2] km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
| |||
Montreal (franciául Montréal, 
[mɔ̃ʁeˈal]?* francia kiejtése, /ˌmʌntriˈɑːl/?* angol kiejtése) Kanada második legnagyobb városa és Québec tartomány legnagyobb városa. Párizs után a második legnagyobb francia nyelvű város a nyugati világban. A városban továbbá jelentős angol nyelvű kisebbség is él.
A város az azonos nevű szigeten található a Szent Lőrinc és az Ottawa folyó torkolatánál.
Magában Montrealban 2006-ban 1 620 693 fő élt, de a környéken kétszer ennyien. Az agglomeráció 75 szigetből áll, amelyek közül Montreal a legnagyobb.
Montrealban rendezték meg az 1967-es világkiállítást és az 1976. évi nyári olimpiai játékokat.
A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.
A név eredete
A Montreal név valószínűleg a Mont-Royal névből származik, amely királyi hegyet jelent.
Földrajz
Montreal Québec tartomány déli részén fekszik 275 km-re Québec várostól és 167 km-re Ottawától. Két folyó veszi körül a várost, az Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó. Montreal legmagasabb pontja a Mont Royal domb, ami 233 méter magas.
A városi kikötő a Szent Lőrinc-folyón átmenő tengeri út - a Nagy Tavak és az Atlanti óceán között halad - egyik vége (Voie maritime du Saint-Laurent).Montreal szigetén található a Mont Royal hegy három csúccsal.
Montreal a központja Montreal-metropolisznak (Communauté métropolitaine de Montréal). A várostól északra fekszik Laval, keletre Repentigny, délre Longueuil, Saint-Lambert, Brossard; nyugatra több kisebb település. A városban több anglofón enklávé is található: Westmount, Montréal-Quest, Hamstead, Côte Saint-Luc, Mont-Royal; továbbá van egy frankofón enklávé is: Montréal-Est.
Éghajlat
Montrealban több éghajlati terület jellemzője megfigyelhető, köztük a legjelentősebb a kontinentális éghajlat (Köppen-féle klasszikus éghajlatosztályozás Dfb).Csapadékban bővelkedik: 2,25 méter hó és 900 mm eső esik évente. A statisztikák szerint a nyár nagyon csapadékos, de ugyanakkor ilyenkor süt a legtöbbet a Nap.
A leghidegebb hónap a január, amikor akár -15°C is lehet, mivel nagyon szeles ez a hónap. A legmelegebb hónap a július, 26,3°C is lehet.
A város időjárás-rekordjai: 1957. január 15-én -37,8°C-ot mértek. Ez volt a város történetében a leghidegebb, míg a legmelegebbet, 37,6°C-ot 1975. augusztus 1-jén mérték.
| Montreal éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Január | Február | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December | Év |
| Rekord maximum hőmérséklet (°C) | 13,9 | 15 | 25,6 | 30 | 33,9 | 35 | 35,6 | 37,6 | 33,5 | 28,3 | 21,7 | 18 | 37,6 |
| Átlagos maximum hőmérséklet (°C) | -5,7 | -3,9 | 2,2 | 10,7 | 19 | 23,6 | 26,2 | 24,8 | 19,7 | 12,7 | 5,3 | -2,2 | 11,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | -10,2 | -8,4 | -2,3 | 5,7 | 13,4 | 18,2 | 20,9 | 19,6 | 14,6 | 8,1 | 1,6 | -6,3 | 6,2 |
| Átlagos minimum hőmérséklet (°C) | -14,7 | -12,9 | -6,7 | 0,6 | 7,7 | 12,7 | 15,6 | 14,3 | 9,4 | 3,4 | -2,1 | -10,4 | -1,4 |
| Rekord minimum hőmérséklet (°C) | -37,8 | -33,9 | -29,4 | -15 | -4,4 | 0 | 6,1 | 3,3 | -2,2 | -7,2 | -19,4 | -32,4 | -37,8 |
| Átlagos csapadékmennyiség (mm) | 78,3 | 61,5 | 73,6 | 78 | 76,3 | 83,1 | 91,3 | 92,7 | 92,6 | 77,8 | 92,6 | 81,3 | 978.9 |
| Havi napsütéses órák száma | 101,6 | 123,9 | 158,9 | 173,3 | 229,7 | 245,5 | 274,3 | 240,5 | 174,6 | 140 | 86,1 | 80,2 | 2028.6 |
Történelem
Politika
Városi tanács
A városi tanács (conseil de ville) 64 főből áll (45 tanácsos és 19 körzeti vezető). A törvényeket ő készíti elő és ő hozza meg.
Kerületi tanács
A városban 19 körzeti tanács (conseils d’arrondissement) van, amelyet a körzeti vezető képvisel a városi tanácsban. Ez a tanács határozza meg a körzettel kapcsolatos törvényeket, vitatja meg a kérdéseket.
Közigazgatás
Montrealban 19 kerület található, ezek:
- Ahuntsic-Cartierville
- Anjou
- Côte-des-Neiges–Notre-Dame-de-Grâce
- Lachine
- LaSalle
- Le Plateau-Mont-Royal
- Le Sud-Ouest
- L'Île-Bizard–Sainte-Geneviève
- Mercier–Hochelaga-Maisonneuve
- Montréal-Nord
- Outremont
- Pierrefonds-Roxboro
- Rivière-des-Prairies–Pointe-aux-Trembles
- Rosemont–La Petite-Patrie
- Saint-Laurent
- Saint-Léonard
- Verdun
- Ville-Marie
- Villeray–Saint-Michel–Parc-Extension
Lakosság
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Izvor : Grad Montréal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Montreal metropoliszban 3 635 733 ember élt 2005-ben a kanadai statisztikai hivatal szerint. Lakosságát tekintve Amerika 30., míg a világ 77. legnagyobb metropolisza. Montreal városban kb. másfél millió fő él.
Nyelvek
| Otthon használt nyelv Montreal metropoliszban (CMA) | |||
|---|---|---|---|
| 1996. | 2001. | 2006. | |
| Francia | 71,2% | 72,1% | 70,5% |
| Angol | 19,4% | 18,5% | 18,5% |
| Egyéb nyelvek | 13,4% | 13,1% | 14,6% |
A lakosság 68,8%-ának anyanyelve a francia, míg 18,9%-ának sem a francia, sem az angol nem anyanyelve és 12,3%-ának az angol.
A migráció miatt a városban olaszul, németül, portugálul, spanyolul, görögül, románul, jiddisül, arabul, hindiül és kínaiul is beszélnek.
Migráció
A Kanadai Statisztikai Hivatal szerint a lakosság többsége Európából származok, azonbelül is francia, ír, angol és olasz területekről. A négy legnagyobb etnikum 2001-ben a városban: kanadai (több generáción keresztül az országban él) 55,7% (1 885 085 fő), francia 26,6 % (900 485), olasz 6,6 % (224 460 fő) és ír 4,7 % (161 235).
Egyéb kisebbségek
.
- fehérek : 2 998 145 (83,5 %)
- feketék : 169 065 (4,7 %)
- arabok : 98 885 (2,8 %)
- latin-amerikaiak : 98 885 (2,1 %)
- kínaiak : 72 015 (2 %)
- Indiai szubkontinensről érkezők: 70 615 (2 %)
- délkelet-ázsiaiak : 44 965 (1,3 %)
- fülöp-szigetekeiek: 23 510 (0,7 %)
- nyugat-ázsiaiak : 14 520 (0,4 %)
- koreaiak : 4 665 (0,1 %)
- japánok: 2 985 (0,1 %)
Vallás
Montrealban több templom is található, emiatt a 19. században a 100 tornyú városnak is hívták. A lakosság 84%-a keresztény, azonbelül a többség római katolikus.
További kisebb vallások: iszlám, hinduizmus, zsidók, buddhizmus.
Gazdaság
Montreal az 1970-es évekig az ország legfontosabb városa volt gazdaságilag, amit később Toronto vett át. A 21. században a város ipari és kereskedelmi központ, ugyanakkor fontos kikötő is. A Nagy Tavak vidékén a második ipari központ, emiatt Kanada egyik fontos közlekedési csomópontja is.
A legfontosabb ipar a városban a telekommunikáció, az aeronautika, a videójátékok, a faipar, a textilipar, a dohányipar. A legfontosabb ipari cégek: Bombardier, Hydro-Québec, BCE, Power Corporation, Kanadai Nemzeti Vasúttársaság, Banque Nationale du Canada, Air Canada, Alcan, SNC-Lavalin, Saputo, CGI, Quebecor, Domtar és Métro Richelieu.
Montrealban található tőzsde is, melyek nevei Bourse de Montréal és NASDAQ Canada. A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.
Kultúra
Rendezvények
Montrealban évente számtalan fesztivált rendeznek meg, a többségét nyáron. Az egyik legismertebb fesztivál a Nemzetközi jazzfesztivál, a Francofolie és a Komédia-Fesztivál. A jazzfesztivál idején több utcát is lezárnak a közlekedés elől.
Tam-tams du mont Royal spontán megrendezett esemény, amelyet nyáron rendeznek egy napos vasárnapon.
Múzeumok és színházak
A városi művészeti központ a Place des Arts, amely a Kortárs Művészetek Múzeumában található ill. abban a pár színházban, amelyek a városban találhatók: Montreali Opera és Montreali Szimfónikus Zenekar.
Montrealban több történeti és archeológiai múzeum is található. A Mosoly-Múzeumban rendezik meg a Mosoly-napot.
A legismertebb színházak a Théâtre Saint-Denis, a Théâtre du Rideau Vert és a Théâtre du Nouveau Monde.
Emlékművek
A városban található emlékek mint az angol nyelvű, mind a francia nyelvű lakosok számára készült. A Ville-Marie társaság a Youville-téren állított fel emlékműveket.
A városban két francia vizsgáló háza is megtalálható. Antoine Laumet, aki Detroit városát alapította és René Robert Cavelier de La Salle, aki a Mississippi-t vizsgálta.
Zöld területek
A városban több száz park ill. egyéb zöld terület van. A legismertebb park a Mont-Royal, amelyet 1876-ban hoztak létre és 2 km². A terveket az amerikai Frederick Law Olmsted készítette a new york-i Central Park alapján.
- Fontosabb parkok:
- Park Mont-Royal (1,90 km²)
- Park Jean-Drapeau (2,09 km²)
- Park René-Lévesque (0,14 km²)
- Saint-Michel komplexum (1,92 km²)
- Parc des Rapides (0,30 km²)
- Park Jarry (0,36 km²)
- Promenade Bellerive (0,22 km²)
- Park Lafontaine (0,36 km²)
- Park Angrignon (0,97 km²)
- Park Maisonneuve (0,63 km²)
- Nemzeti Parkok :
- Cap Saint-Jacques (2,88 km²)
- Île-de-la-Visitation (0,34 km²)
- Pointe-aux-Prairies (2,61 km²)
- Île Bizard (2,01 km²)
- Bois-de-Liesse (1,59 km²)
- Anse-à-l’Orme (0,88 km²)
Közlekedés
Montreal fontos közlekedési csomópont. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosság 33%-a használja a munkába menet a tömegközlekedési eszközöket, 52,5%-a autóval, 8,2%-a gyalog megy.
Légi közlekedés
A városban két nemzetközi reptér található.
- Pierre-Elliott-Trudeau Reptré
- Mirabel Reptér
Metró
A metróhálózat 66 km hosszú és 68 állomással rendelkezik. Naponta 700 ezer fő utazik ezzel a közlekedési eszközzel. Montreal szigetén közlekedik a Szent Lőrinc folyó és Laval város között.
A metrót 1966-ban adták át a következő évi világkiállítás miatt. Ez volt az első metró a világon, amely gumikereken közlekedik és a Michelin és a RATP tervezték őket.
Vasút
Számos gyorsvonat van Montrealban, amelyek a Toronto-Montreal ill. Québec-Montreal között közlekednek. Az Amtrak az USA és Montreal között közlekedik.
5 elővárosi vonal van, ezek:
- Montréal/Dorion–Rigaud ;
- Montréal/Deux-Montagnes ;
- Montréal/Blainville–Saint-Jérôme ;
- Montréal/Mont-Saint-Hilaire ;
- Montréal/Delson–Candiac.
Közút
Montreal szigetén több autópálya is található
- 10-es autópálya
- 13-as autópálya
- 15-ös autópálya
- 20-as autópálya
- 520-as autópálya
- 720-as autópálya
- 25-ös autópálya
- 40-es autópálya (Transkanadai autópálya)
A 25-ös autópálya Lavalon halad keresztül és Montreal szigetére az új hídon keresztül lehet menni.
Az autóbuszhálózat kiterjedt. 169 nappali és 20 éjszakai járat van. Az első autóbuszjáratot 1919. november 20-án indult el.
Vízi közlekedés
A montreali kikötő a sziget délkeleti részén található és Vancouver után a második legfontosabb kikötő Kanadában. A kikötő a kis hajóktól kezdve az óceánjárókig mindenféle hajót képes befogadni.
2005-ben több, mint 35 ezer utazó és 19 millió tonna áru érkezett a városba.
Oktatás
Egyetem tornya
A városban négy egyetem található és Észak-Amerikában Montreal városában tanul a legtöbb egyetemista. 100 főre jutó egyetemisták száma 4,38 fő, míg Boston egy századdal lemaradva 4,37 fő.
Francia nyelvű egyetemek
A városban két francia nyelvű egyetem van. A tartomány egész területéről érkeznek hallgatók az egyetemekre.
A Montreali Egyetem (Université de Montréal vagy UdeM) a tíz közül az egyik legnagyobb kanadai egyetem, a legfontosabb a tartományban. Ez az első francia nyelvű egyetem Montrealban és a második a világon, a Sorbonne után. Az egyetem karai:
- HEC Montréal
- École polytechnique de Montréal
- Centre hospitalier de l'Université de Montréal (CHUM)
A Montreali Québec Egyetem (Université du Québec à Montréal vagy UQAM) a Québec Egyetem tagja. Karai:
- École de design (UQAM)
- École de langues (UQAM)
- École supérieure de mode de Montréal (UQAM)
- École de technologie supérieure (UQ)
- École nationale d'administration publique (UQAM)
- Institut national de la recherche scientifique (UQ)
Angol nyelvű egyetemek
Két angol nyelvű egyetemre az USA-ból is érkeznek diákok, akik Montreal Ville-Marie és Notre-Dame-de-Grâce városrészeiben laknak.
Concordia Egyetem hivatalosan kétnyelvű intézmény. Az egyetem új épületét a 21. század elején kezdték el építeni.
McGill Egyetem (McGill University) az ország egyik legrégebb egyeteme és a Times Higher Education Supplement szerint a legjobb egyeteme is.
Sport
A város legkedveltebb sportja a jéghoki. Montréal Canadiens egy első osztályú klub, amely eddig 24 alkalommal vihette haza a Stanley-kupát, 11-szer több alkalommal, mint a Toronto.
A baseball is kedvelt játék Montrealban. 1960-ig a Royaux de Montréal volt a legsikeresebb városi klub. Expos de Montréal klub 1969 óta játszik a városban. Ez a klub 37 év után, 2005-ben Washingtonba telepedett át és a nevét Washington Nationals-ra változtatta át.
Az Alouettes de Montréal kanadai labdarúgócsapat a városban tevékenykedik. Két stadionban a Percival-Molson és az Olimpiai Stadionban játszik.
Az elsőligában (United Soccer Leagues) játszó Impact de Montréal labdarúgócsapat a Saputo-stadionban játszik. 2007-ben az U20-as világbajnokságot az Olimpiai Stadionban rendezték meg.
A városban található a Circuit Gilles-Villeneuve Forma-1-es pálya, amelyen 1982 és 2008 között rendeztek versenyt. A pálya a Notre-Dame-szigeten található.
Montreal rendezte az 1976. évi nyári olimpiai játékokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése